A kisagy abiotrófia, más néven kisagy kérgi abiotrófia vagy kisagy degeneráció, genetikai neurológiai betegség állatokban, amelyekről legismertebb, hogy bizonyos ló-, kutya- és macskafajtákat érint. Emberben is kialakulhat. Akkor alakul ki, amikor az agy kisagyában elhelyezkedő Purkinje sejtek néven ismert idegsejtek elkezdenek pusztulni. Ezek a sejtek befolyásolják az egyensúlyt és a koordinációt. Kritikus szerepük van az agyban. A Purkinje réteg lehetővé teszi a kommunikációt a kisagy szemcsés és molekuláris kérgi rétege között. Leegyszerűsítve: Purkinje sejtek nélkül az állat elveszíti tér- és távolságérzékét, megnehezítve az egyensúlyt és a koordinációt. A kisagyban károsodott emberek olyan tüneteket tapasztalhatnak, mint a bizonytalan járás, a gyenge izomkontroll, valamint a beszéd vagy a nyelés problémája.
A cerebelláris abiotrófia oka nem ismert, de feltételezhető, hogy egy belső anyagcsere-hibának köszönhető. A legtöbb esetben a Purkinje idegsejtek nem sokkal az állat születése után kezdenek elpusztulni, és az állapot észrevehető már az állat hat hónapos kora előtt, bár néha a tünetek fokozatosan jelentkeznek, és az állat sokkal idősebb, mielőtt a tenyésztő vagy a tulajdonos észrevenné a problémát. A kisagy abiotrófiáját nem lehet megakadályozni, csak gondos, szelektív tenyésztéssel, elkerülve a hibás gént szűréssel, hiszen a betegség nem is gyógyítható. Kizárólag a genetikai tesztek képesek kimutatni a hordozókat. A kutyákon és a lovakon kívül a sziámi és a házi rövidszőrű macskáknál is előfordult kisagyi abiotrófia; Angusban Polled Hereford, Charolais és Holstein fríz szarvasmarhák; Merino és Wiltshire juhok; és yorkshire-i disznók.
A legtöbb betegségre hajlamos fajtánál, például a Kerry Blue Terrier, Border Collie, Ausztrál Kelpie és Labrador Retriever a tünetek kb hat és tizenhat hetes kor között jelentkeznek.
Kutyáknál a kisagy abiotrófia általában öröklésmenetét tekintve autoszomális recesszív, de néhány fajtában, például az angol Pointerben, a gén nemhez kötött.
Fordította: Kerékgyártó Anikó